Kizárólagos használati jog

Mivel sok nem várt meglepetést okozhat egy társasházi ingatlan adásvétele során, ezért fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk a kizárólagos használati jog gyakorlati oldalairól.

A társasház – külön és közös tulajdon

A társasház egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy egy ingatlanon belül egyes részek külön tulajdonban állnak, az ingatlan más részei pedig osztatlan közös tulajdonban.

Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek általában a lakások, irodák és üzlethelyiségek.

A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban, a tulajdonostársak közös tulajdonában van. Ilyen lehet a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. Ezeket az ingatlanrészeket a tulajdonostársak közösen jogosultak használni, illetve közösen kötelesek fenntartani.

Kizárólagos használat

A kizárólagos használati jog jogosultja a társasház közös tulajdonban álló meghatározott részét kizárólagosan jogosult használni. A kizárólagos használati jog gyakorlására nem egyszerűen az arra felhatalmazott tulajdonostárs, hanem az adott külön tulajdonú lakás mindenkori tulajdonosa jogosult. A társasházi alapító okiratban vagy a szervezeti és működési szabályzatban esetleg külön okiratba foglaltan találhatunk rendelkezéseket az önálló helyrajzi számon nem szereplő, társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrészek kizárólagos használatával kapcsolatban. Ilyen kizárólagos használati jogot általában teremgarázs beállókra, tárolókra, földszinti lakás előtt található kertrészre, padlástérre, tetőteraszra létesítenek.

Tehát a kizárólagos használati jog jogosultja annak ellenére, hogy a társasház adott része a társasház közös tulajdonát képezi, azt a többi tulajdonostárs ellenében kizárólagosan jogosult használni, például az ilyen kertrészt jogosult lesz elkeríteni, virágot ültetni rajta, vagy az autója részére fenntartott felszíni beállóra felfesteni a rendszámát, vagy óvodai jelét. Ezért cserébe a kizárólagos használati jog jogosultja az érintett ingatlanrész fenntartásának költségeit köteles viselni.

Az ideális világ, és a homokszem a gépezetben

A fentiek jól hangzanak, és az ideális világ képét festi le, azonban a kizárólagos használati jog alapítása leginkább új építésű társasházak esetében történik áttekinthető formában.

Ha a vevőt arról tájékoztatják, hogy a lakáshoz tartozik egy teremgarázs-beálló vagy egy tároló, azonban az ingatlanrésznek önálló helyrajzi száma nincs, mindenképpen ellenőrizni kell a társasházi alapító okiratot és az szmsz-t. Gyakran derül fény ugyanis arra, hogy az eladó például az adott tárolót ugyan valóban sok éve háborítatlanul használja, azonban ennek semmilyen írásban lefektetett jogalapja nincs, sem a társasházi alaptó okiratban, sem más dokumentumban. Semmiképp ne elégedjünk meg az „ez így van”, és az „ezzel nem lesz probléma” jellegű ígéretekkel. Lakást általában nem egy-két évre vásárol az ember, ki tudja kik lesznek a szomszédok öt, vagy akár tíz év múlva. Ne egy szomszéd, vagy a beruházó cég vagyonára vezetett végrehajtás során derüljön ki, hogy mégsem használhatja az adott beállót vagy tárolót, amiért egyébként fizetett.

Tévhit, hogy a beruházó által az adásvételi szerződésbe foglalt kizárólagos használatról szóló rendelkezés önmagában jogot keletkeztet. Új építésű ingatlanok értékesítése esetén gyakran találkozni olyan rendelkezéssel, ahol az adásvételi szerződésben az eladó kijelöli, hogy a vevő melyik beálló vagy tároló használatára válik jogosulttá. Azonban a közös tulajdonban maradó ingatlanrészek tekintetében ilyen felhatalmazást a beruházó kizárólag a többi tulajdonostárs hozzájárulásával tehetne. Egymaga nem dönthet például a teremgarázs-beállók kiosztásáról a tulajdonostársak feje felett.

Kizárólagos használati jog az adásvételi szerződésben

Azért nem kell azonnal elvetni a vásárlást, ha a fentiek szerint nem megfelelően szabályozott a kizárólagos használati jog. A kockázat elviselhető szintre mérsékelhető, ha a társasházi lakás vásárlása során a vevő tartja magát az alábbiakhoz.

Tippek, trükkök, praktikák

Az ingatlan adásvételi szerződésben a felek rögzítsék, hogy a felek megállapodása szerint az adásvétel tárgyát képező lakáshoz milyen egyéb helyiség kizárólagos használati joga tartozik;

Rögzítsék a felek, hogy a társasházi okiratok a használati jogot nem tartalmazzák. Ilyenkor az eladó kizárólagos használati joga a tulajdonostársak hallgatólagos beleegyezésén nyugszik (ráutaló magatartás).

Az eladó az adásvételi szerződésben szavatoljon a kizárólagos használati jog fennállásáért és zavartalan használatáért, és vállaljon helytállást a vevőre ruházott jog sérüléséért, korlátozásáért, akár összegszerűen is meghatározva a használati jog értékét. Megjegyezzük, hogy ezt az összeget a bankok általában nem finanszírozzák,  azonban ha ezt az összeget egy esetleges perben kell megállapítani, az igen körülményes és költséges folyamat.

Hogy ne nyaljon vissza a fagyi

A társasházi alapító okirat, illetve az szmsz tanulmányozása az esetleges kizárólagos használati jogok ellenőrzése szempontjából azért is indokolt, hogy kiderüljön, ha valamely másik albetét tulajdonosa rendelkezik közös tulajdonú ingatlanrészen kizárólagos használati joggal.

Ezzel elkerülhető, hogy utólag derüljön ki, ha például a társasház közös tulajdonú kertje valamelyik földszinti lakás kizárólagos használatában van.

Kizárólagos használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

Fontos rögzíteni, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Ennek megfelelően a másokat megillető kizárólagos használati jogról sem fogunk tudni tájékozódni az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ennek ellenére is a mai napig találkozni olyan tulajdoni lappal, ami a teremgarázs tulajdoni hányadok feltüntetése mellett tartalmazza, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadához melyik számú beálló vagy tároló tartozik.

Használat joga vs. használati jog

Két betű különbség, két külön jogintézmény. Ha valaki azt hallja, hogy a használati jog bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba, ezután már sejtheti, hogy valószínűleg a használat jogáról van szó.

Az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztethető használat joga másvalaki tulajdonában álló dolgon létesített jog, ami alapján jogosult lesz használni az adott ingatlant.

Ehhez képest a használati jog a jogosult saját tulajdonában, illetve másokkal közös tulajdonban álló ingatlanra vonatkozik, és a többi tulajdonostárssal szemben rendezi a közös tulajdonú ingatlan használatának a rendjét, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés lehetősége nélkül.

És amit a bank kér

Gyakran találkozunk olyan ügyletekkel, melynek során osztatlan közös tulajdonú ingatlanon valósul meg egy-egy új lakásépítés, vagy ilyen ingatlanon található a megvásárolni kívánt használt lakás. Hitel és CSOK egyaránt igényelhető ebben az esetben is, de a finanszírozó bankok kérhetik a használati megállapodást. A használati megállapodás az osztatlan közös tulajdonú, vagyis közös helyrajzi számon lévő ingatlanok használatának megosztásáról szóló szerződés.

2020. november 28.